Jedi Camp 2015 napló: 2. nap

Kyp megemlékezése a második nap eseményeiről. Van benne szerepjáték, ismertető, beszámoló, minden ami kell!

rpg: A Déli Áramlat Szövetség világai

Másnap korán keltünk, vagyis délelőtt már mindenki fenn volt. Ez nem feltétlenül obskúrus esemény a Jedi Campben, úgyhogy jól vállon is veregettük magunkat érte. Ezt követően azért még egy kicsit pihentünk. Délután felvettük az rpg fonalát: a Wild Michelle csempészhajó, amit Zera kocsija szimbolizált (ki ad mellesleg ilyen pornósztáros nevet a hajójának?) felszállt velünk a Vernetről és elvitt minket az Aargaw-ra. Ez a bolygó egy kereskedelmi csomópont a Hydian Way mentén, a Déli Áramlatok nevű szövetségi rendszer tagjaként. Róluk azt kell tudni röviden, hogy elégedetlenek a Köztársaságban betöltött szerepükkel és jogaikkal, ezért most politikai súlyuk növelése érdekében együttes fellépésbe kezdtek. Tehát nem a szó valódi értelmében vett szeparatistákról van szó, legalábbis egyelőre. Igazából több információhoz akkor jutottunk, amikor a csempész elvezetett minket a kapcsolatához, egy katonai logisztikushoz, aki az Aargaw-Vernet kereskedelmet koordinálta. Ő – némiképp meglepő módon - nagyon örült a három Jedinek, mondván, végre itt vannak a mieink. Én karakterileg nem éreztem magam ennyire közel hozzájuk, de sebaj, kihasználtuk Sky tiszt jófejségét, és kérdezgettünk tőle mindenfélét. A lényegi információ a következő: elkezdődött egy árnyékháború, nagyobb mértékben Ghant renegátjai, kisebb mértékben a hivatalos GBE állománya nekiállt megegyelni a Déli Áramlatokat, s a Szövetség egyelőre nem tudott megfelelően reagálni. A Hydian Way és a Koréliai Kereskedelmi Út közötti területet elveszítették. Viszont még fordulhat a kocka, mert vannak bizony ütőképes flották itt is, kiugrott Jedik irányítása alatt. És volt/van a Verneten valami, amire a fickó a Déli Áramlat „aduászaként” hivatkozott. What?

Mindeközben egyébként eljutottunk a helyi ABC-be, és némi kupaktanács után A-tól Z-ig felvásároltuk, főleg sör frontján végeztünk nagy rablást. Szerettek is minket, nem volt ezzel gond. Cipekedés közben már visszarázódtunk az rpg-be, elvégre a tiszt megígérte, hogy benyom minket a titkosszolgálati miniszterhez egy audienciára. Várakozás közben Jimmy szolgán röhögtünk, akit Sofud játszott (ha megvan a Horrorra akadva 2 Pracli komornyikja, el tudja mindenki képzelni). A miniszteri audienciát egyszer restartolni kellett, mert Béla bá (szállásadónk) átugrott megfejelni a tegnapi páleszt pár főtt kukoricával. Zseniális. Luxusélet van a javából!

A miniszter meglehetősen kedélyes volt, úgy tűnt, mindenki szeret minket itt, pedig egyelőre csak annyit tudunk felmutatni, hogy túléltünk egy rajtaütést. Itt újabb fontos információkkal gazdagodtunk. Egy: az Aargaw elindította a flottáját a Vernetre, hogy megfizessen Baueréknak a pár nappal ezelőtti mókáért. Kettő: Aaron Ghant utánunk jött a bolygóra, és üzenetet is hagyott nekünk, amiben szövetséget ajánl. Gyors pálfordulás, már ha nem csapdába akar minket csalni. Három: Sid-moni Talo továbbra sincs meg, én égre-földre mószeroltam a szemétládát, Mair pedig jó politikushoz méltóan esküdözött, hogy előkeríti és fel tudja venni vele a kapcsolatot. Ezután választhattunk: vagy segítünk neki elfogni Ghantot, vagy irány a flotta. Bár a renegát mester képességeiről rémhírek terjednek, mindhárman úgy döntöttünk, ő a prioritás.

https://youtu.be/eyhi-zletvA

Ezután az esti off session következett: játszottunk egy halom pazaak-partit, fürödtünk egyet a medencében, szóval elvoltunk. Főzésnél aztán rájöttünk, hogy nincs olaj, én pedig újra Sofud türelmének határait feszegettem (mennyi olaj kell?). Végül Béla bá is csak zsírt tudott adni, de az Erő kegyes volt, zsírban kifőzve is isteni jó spagetti készült el olyan 23 óra táján. 

Éjfél után jött az rpg következő szakasza. Sky aargaw-i titkosszolgálati tisztként küldött el minket felderíteni, így aztán Grimi, Zera (most már van vezetékneve Trevornak; Stonemine) és én bejártuk Nógrádmarcal utcáit (mind a hatot), hogy találjunk valami használhatót. Találtunk is végül: Sofud Cherovnak hívták. A twi’lek Jedi mester és Thor-dyas régi, bár nem különösebben szívélyes ismerősként üdvözölték egymást. Miután leráztunk egy kotnyeles biztonságit és egy halálpálca-árust, Sofud tájékoztatott minket arról, hogy a Koréliai Válság óta vadászik Ghantra, s most idáig követte. Azt is vázolta, hogy a globális politikai helyzet teljesen ingatag, kavar még a Corporate Sector is a kereskedelmi utak túlvégén, s most a Ghant-különítmény támadása robbanással fenyeget, szóval a megbomlott elméjű kiugrott Jedit kézre kell keríteni, de rohadt quickly. Végül visszakísértük őt a támaszpontunkra, mint szövetségest.
Ekkor robbantottam az rpg-bombát: elárultam Sofudnak, hogy az Aargaw támadásra készül Vernetnél. Nem trollkodásból, meggyőzött az, amit kicsit kómásan előadott egy galaktikus polgárháború veszélyéről. Egy űrcsata nem segíti elő a világbékét, bármennyire is rühellem Bauert. Grimi nem volt elégedett a dolgok ilyen állásával, de aki lemarad, kimarad. Sofud persze felpattant, hogy megpróbálkozzon diplomatikusan leállítani az úton lévő flottát. Én közben azt latolgattam: mennyi esélyem van kitörni innen, ha az aargaw-iak megharagszanak rám ezért a húzásért?...

A napot szolíd sörözéssel és egy hajnalba nyúló „Igenis, Sötét Nagyúr!” játékkal zártuk. Ennek az a lényege, hogy mindenféle hülyeséggel kell mosdatnod magad az elkövetett hibákért, és közben másra terelni a gyanút. Zseniális volt! Vonyítva röhögtünk a kitalált baromságokon, aztán fél öt tájban eltettünk magunkat aznapra.