A JC10 történetének következő szálában egy nem hivatalos nyomozás is elindul a Jedik hajójáról. A három lovagnak az a dolga, hogy végére járjanak azoknak a híreknek, hogy a válság kirobbantásában Erő-használók is részt vettek.
Mint kiderül: nagyon is részt vettek.
És a dolog többről szól, mint eddig gondolni merték volna...
Eddigi szálak:
Azon a napon, amikor Jedi-küldöttek indultak a Chu’unthorról a Centerpoint állomásra, hogy segítsék helyreállítani a térség békéjét, egy negyedik csapat is küldetést kapott.
Az Erőben tisztán érezhető volt, hogy a válság mögött egy összeesküvés áll, amit mihamarabb le kell leplezni. A Tanács ezért megbízta a terepmunkában tapasztalt, rátermett Radnor Thor-dyas Jedi Mestert, hogy néhány általa felkészültnek ítélt Jedivel az oldalán titokban nyomozza ki, hogy mi áll a válság és az események eszkalálódásával járó belbiztonsági fegyverletétel mögött. A középkorú Mester tanítványát, Ashulare Shade-et, valamint a fiatal Lovagot, Therikon Staridát vette maga mellé, és a többi Jedi által megszerzett információkat felhasználva a Talus felé vették az irányt, hogy kihallgassák a GBE helyi parancsnokát, Saul Tigh-t.
A Chu’unthort azonban közel sem volt olyan egyszerű elhagyni. A többi Jedit kompok vitték a Centerpointra, ezeket azonban mindenki látta. Egy fedett akcióhoz más megoldás kellett. A Chu’unthor a Truuzdan körül keringett, hogy feltöltsék. Egy karbantartóhajón lejutottak a felszínre, majd megpróbáltak titokban szerezni egy hajót. A hangárban azonban szivárgás volt, ami már így is végzett egy helyi munkással, ezért kénytelenek voltak időt áldozni a hiba megszűntetésére. Végül sikerült lecsatolni a meghibásodott részt, és némi késéssel elindulni a Talus felé.
A Truuzdanon elvesztett idő alatt a talusi GBE bázison lázadás történt. Békefenntartó gyalogosok egész hada fogta közre őket, amikor leszálltak a bázis mellett. Thor-dyas és két társa a Mester által jól ismert Corellian Security ügynökeinek adták ki magukat, akik azzal a szándékkal jöttek, hogy ellenőrizzék a GBE semlegességét.
Hamar Tigh-hoz kísérték őket, aki röviden annyival magyarázta meg a gyors kapitulációt, hogy ezzel látta a legbiztosabbnak a békét - a GBE pedig alapvetően békefenntartó szervezet. Azt mondta, hogy nem kapott parancsot erre, hanem a saját jogkörében hozta meg ezt a döntést. A Jedik érezték, hogy igazat mond, de furcsa volt, hogy ilyen volumenű döntésben nem egyeztetett a Coruscanttal. Amikor egyre kellemetlenebb kérdéseket tettek fel, Tigh kimentette magát azzal, hogy elárulta, hogy egy GBE osztag fellázadt, és ezzel kell foglalkoznia. A lázadók betörtek a központi szerverhez, és ellopták a GBE nyílt és titkos tevékenységéről nyilvántartott adatokat. Ezeket a régens is követelte, amikor kapitulációra szólította fel Tigh-t, tehát ha nem sikerül visszaszerezni az állományokat, akkor Tigh békeajánlata kompromittálódhat.
A CorSec is nyilvánvalóan ezekre az adatokra vadászott, ezért Thor-dyasék nem tehettek mást, mint hogy a hajsza élére álltak. Kijelentették, hogy a tisztázatlan helyzet miatt nem akarnak magukkal vinni köztársasági katonákat, ezért a többi CorSec-egységgel közösen akarják elfogni a renegát GBE-alakulatot. Mire elérték a lázadókat, az igazi CorSec már bekerítette és elfogta őket. Gyorsan kellett cselekedniük. Thor-dyas különleges megbízatású parancsnoknak adta ki magát, és az akció élére állt. A nagy fejetlenség és az elme-trükkök hatására a koréliaiak engedelmesen viselkedtek. Mire ellenőrizhették volna a három új tiszt kilétét, a Jedik leütötték őket, és kiszabadították a lázadó GBE csapatot – Wade-et és egységét.
Wade örült a Jedik jelenlétének, és miután meggyőződött róla – hogy az összes többi GBE-ssel ellentétben – egy oldalon állnak, elfogadta őket feljebbvalójuknak. Elmondták, hogy pontosan mit loptak el a GBE központi szerveréről. A legfontosabb információk a fedett ügynökök hívójelei, adatai voltak, amik alapján a CorSec véglegesen felszámolhatta volna a Köztársaság hírszerző és rendfenntartó aktivitását a térségben.
Hamarosan különleges segélykérő hívást kaptak egy ilyen ügynöktől, Dack Bauertől. A Jedik érezték, hogy ez nem csapda, ezért azonnal elindultak, hogy kimentsék Bauert a CorSec gyűrűjéből. Ezúttal túsztárgyalónak adták ki magukat, s ezzel közelebb férkőzve az ügynökhöz, sikerült meggyőzniük őt, hogy adja meg magát. Dack Bauer végül bilincsben hagyta el a fedezékét – valójában a GBE vitte el őt. Biztonságba helyezve az ügynököt, a Jedik olyan információkat tudtak meg, ami gyanúba keverte a szektor több magas rangú személyét, többek közt Saul Tight-t is.
Ám amikor értesítették a Chu’unthort, kiderült, hogy Techtus ezeknél is súlyosabb híreket tud mondani: a szektorban terrorakciók és merényletek történtek, amelyek egyikének Saul Tigh és a CorSec főparancsnoka is áldozata lett. A Contemplanys Hermi hivatalosan életbe lépett, a Külső Rendszerekben pedig valaki egy kisebb flottára való hajót lopott, ami könnyen válhatott hadüzenetté. Ebben az akcióban pedig Ghanték nyomozása alapján képzett Erő-használók is részt vehettek. Ezt az információt muszáj volt titokban kivizsgálni, ezért Thor-dyas csapata a Külső Rendszerekben található Nubiára indult, Wade és Bauer alakulata pedig csatlakozott a terrorcselekményeket felderítő Jedikhez, hogy azt tegyék, amire felesküdtek…
A Nubia Star Drives dolgozói alighanem már hozzászoktak, hogy mindenki kikérdezi őket. Fel sem tűnt nekik, amikor három újabb titkos ügynök akarta tudni, hogy tulajdonképpen hogy jutottak át a hajótolvajok ilyen egyszerűen az őrségen. Thor-dyas és két társa nem tartózkodott a Jedi technikáktól, hogy többet tudjanak meg a lehetséges Erő-használóról.
Ghant csapata nem tévedett: a kusza beszámolók alapján kiderült, hogy egy képzett Erő-használó is részt vett a flottilla elrablásában. Valószínűtlennek tűnt, hogy az illető a Jedik közé tartozott, bár tény, hogy nem bántott senkit. Thor-dyasék biztosak voltak benne, hogy az idegen a lopott hajókkal együtt távozott, ezért továbbra is Ghanték eredményeit felhasználva a Thezz’la töltőállomás felé indultak. Tudták, hogy a „független” űrállomás egy igazi bűntanya, és azt is, hogy Ghant és két társa már tisztázta a helyi alvilágot. De valakinek akkor is látnia kellett valamit…
A Thezz’lán keresni kezdték a dokkokat, ahol a lopott hajók megálltak feltöltésre. Beszéltek a munkásokkal, az őrökkel, célba vették az űrkikötő kocsmáit… Azonban őket is célba vették a helyi rendfenntartók. A rendőrség nem a Köztársaság, hanem az alvilág törvényei szerint működött, mióta a Fekete Nap lekötelezte az állomás állandó lakosait azzal, hogy két éve megvédte a Thezz’lát egy másik bűnszövetkezet hadihajóival szemben. Hálából a rendőrök bármikor koholtak valamilyen vádat, amikor valaki túl sokat kérdezősködött…
A titkos ügynök álca ezúttal bajt hozott a három Jedi fejére. Thor-dyas úgy döntött, hogy nem tanúsítanak ellenállást, amikor letartóztatták őket. Érezte, hogy ha összezárják a többi helyi rosszfiúval, akkor akár a lopott hajókról is megtudhat valamit. Érzékei nem csalták meg: a Thezz’lán előbb-utóbb mindenkit fel akarnak használni valamilyen játszmához. A börtönben beszéltek egy fickóval, aki tudott valamit a lopott hajókról, és mikor bizalmasabban is sikerült elbeszélgetni vele, a Jedik rájöttek, hogy a pasas, név szerint Johnny, tud valamit a keresett Erő-használóról. Ahhoz, hogy Johhny segítsen nekik, szükségük volt a helyi nyilvántartásra. Ehhez természetesen nem lehetett legálisan hozzájutni, a helyzet azonban megkövetelte a lépést. A nyilvántartás meglepő adatot tartalmazott: a lopott hajók dokkjában egy Jedi is regisztrált, mégpedig Ajuntha Pall néven.
A három Jedi tudta, hogy ezt az embert keresik. De mi oka van rá valakinek, hogy egy jó másfél évezreddel ezelőtt elbukott Jedi Mester nevét felvegye? Érezték, hogy a titokzatos Erő-használó üzenni akar valamit, de még nem volt világos, hogy mit. A nyilvántartás szerint a Corellia szektor szélén található, félreeső Goorla volt a következő állomás – ide indult az Erő-használó.
A Goorla egyetlen dologról híres a galaxisban: itt lehet olcsó, jó minőségű világítópanelekhez jutni. Mivel a gazdaság ezen az egyetlen pilléren nyugszik, a társadalmi egyenlőtlenségek extrém mértékűek. Akik az ipar üzleti oldalát kapják, jól élnek – akik a gyárban vannak, szegények, és azok is maradnak. Igazából egyetlen hely volt, ahol az élénk kereskedelem miatt érdemes volt leszállni. A három Jedi biztos volt benne, hogy „Ajuntha” is itt lesz valahol.
Úgy tűnt, hogy az Erő-használó direkt nyomokat hagy maga után, ezért rögtön a kantinban kezdték a kutatást. A Rrudobar ivóban érezhető volt, hogy mostanában történt valami. A három Jedi külön vált, hogy gyorsabban nyomra bukkanjanak. Felemás eredményt hozott a próbálkozás: senki nem tudott konkrétumot mondani, csupán a tegnapi szabakk-győztesről hallottak pár pletykát. Ez a férfi legyőzte a helyi profit, az addig veretlen Carosonét – és Revanként mutatkozott be.
Újabb bukott Jedi nevét hallották. Az idegen biztosan jól ismerte a Jedi Rend történelmét, és úgy tűnt, hogy előszeretettel fricskázta őket a múltbéli kudarcokkal. Érezték, hogy kulcsfontosságú mihamarabb megtalálni az idegent, és fényt deríteni a szándékaira. Bár tudták, hogy az üldözött játszadozik velük, nem láttak más lehetőséget: megpróbáltak Carosonén keresztül továbbjutni.
A nagymenő durosi elég sokat látott már ahhoz, hogy felismerje bennük a Jedit. Mocskos üzletet ajánlott „Revanért” cserébe. Az alvilág forrongott a kikötővárosban, mióta feltűnt egy új, a proletariátusból kiemelkedő „lázadó” banda. A „Csuklyások” a gazdagok rémei voltak, gyilkoltak és fosztogattak a társadalmi igazságtalanságok miatt. Carosone bandája kellett volna felszámolja őket, azonban biztos volt, hogy a bandaháború óriási véráldozatokat követelne. Arra számított, hogy ha belerángatja a Jediket, akkor a Csuklyásoknak esélye sincs. Tudta, hogy a Jedik az élet megóvására törekednek, így azzal érvelt, hogy ha az oldalára állnak, összességében többen élik túl. A három Jedinek nem tetszett a gengszter próbálkozása, ezért titokban felkeresték a Csuklyásokat, és hosszas tárgyalás után megegyeztek a vezérükkel, hogy a két banda találkozik. Késő éjszaka, egy félreeső raktárnál várt rájuk Carosone. A Jedik ellene fordították az érveit: ha az a célja, hogy minél többen életben maradjanak, akkor a legjobb, ha kiegyeznek a Csuklyásokkal. A durosi végül belátta, hogy nincs már lehetősége, így átadta az anyagot, amit a rá megalázó vereséget mérő „Revanról” állítottak össze az emberei. Ahogy megvolt a következő nyom, Thor-dyas és két társa elindult. Amikor megérezték az Erőben a Csuklyások valós szándékait, már késő volt: előkerültek a rejtett fegyverek, és az alsóbb néprétegek fiai leszámoltak Carosone bandájával.
Nem beszéltek a békítés kudarcáról. Arról, hogy összehoztak egy véres hatalomátvételt a Csuklyásoknak, és hogy katalizátornak használták fel a Jedik morális elköteleződését egy konfliktushoz. Egy dolog számított: találják meg „Revant”, aki Carosone megfigyelései szerint valahol a város melletti menekülttáborban bújt meg.
Bár a bolygó közel sem volt egy paradicsom, itt legalább stabil munkahelyre lehetett számítani, ezért rengeteg bevándorló gyűlt itt össze. Sokan megbújtak közöttük, akiket már régóta keresett a törvény…
Nem csak a Jedik vadásztak itt valakire. A menekülttáborban megállította őket egy férfi, aki azt állította, hogy GBE ügynök, és egészen idáig követett veszélyes bűnözőket. Erősítésre és a Jedik segítségére volt szüksége, hogy kézre kerítse őket. Elmondta, hogy egy másik Jedi is van a táborban, és ő mondta, hogy tőlük segítséget kérhet. Az ügynöknek csalódnia kellett: a három Jedi nem akart már többet időzni a küldetésen kívüli ügyekkel, és nem akarták leleplezni magukat azzal, hogy felveszik a kapcsolatot a Tanáccsal, a Chu’unthorral vagy belbiztonságiakkal. Az ügynök magára volt utalva; a válság miatt amúgy sem számíthat külső segítségre.
Az elkeseredett férfi annyit tudott a keresett Jediről, hogy Typho Fadarayk a neve. A hír letaglózta őket. Bárki, aki jól ismeri a történelmet, tudhat Ajuntha Pall és Revan tragédiájáról. Fadarayk azonban nem volt híres hős, nem volt világokat felégető Sötét Jedi – csak egy Jedi Mester, aki megérezte az oxynói katasztrófát, és megrendezve a saját halálát, eltűnt. Alig két éve újra feltűnt, ám már fejvadászként, és egy tanácstag ellen fordult. A titokzatos Erő-használó bukott Jedik nevét vette fel eddig, s ez alapján valószínű volt, hogy Fadarayk bukásáról is tud. Ez nem jelenthetett mást, mint hogy nagyon is tisztában van a Jedi Rend aktuális helyzetével. Tud a hibákról, amiket nem akar annyiban hagyni. Idecsalta őket emiatt. Szembesíteni akart. Talán változtatni is.
Ez volt az utolsó lehetőség, hogy Thor-dyas jelentsen még a Chu’unthornak. De ez a keresés már túl személyessé vált: „Fadarayk” olyan döntések elé állította őket, amik felidézték az elmúlt évek dilemmáit. Újra átélték a csalódást, a szabályok megszegését, cserbenhagyás miatti bűntudatot… Érezték, hogy ez az utolsó állomás, és a lázadozó Jedi túl könnyen eltűnhet ahhoz, hogy másokat is bevonjanak. Elindultak a menekülttábor nyomortelepei között, hogy végre rátaláljanak az Erő-használóra, aki ennyire romlottnak látta a Jedi Rendet.
Sid-moni Talo. Ez az utolsó név már valódi volt. A fiatalember már várt rájuk, amikor rátaláltak a búvóhelyükre. Fadarayk egykori padawanja barátságosan fogadta őket. Elmondta, hogy mesterével együtt hagyta el ő is a Rendet, és azóta a többi ex-Jedivel közösen azon dolgozik, hogy az Erőt használó harcosok újra a helyes útra lépjenek. Számtalan olyan hiba volt a történelem során, ami a Jedik vállait nyomják. Oxyno volt a legutóbbi, azonban az eltévelyedett Jedik névsora azóta is bővül.
Megmutatta nekik a híradót, amiben Techtus elismerte, hogy a Külső Rendszerekben egy Jedi gyilkosságot követett el. Ezek voltak a tények: a Jedik nem tudták megakadályozni a válságot, amióta a hír elindult, folyamatosan súlyosbodik a helyzet, és ahogy Ghant tette mutatta, a legalapvetőbb erkölcsi korlátokat is áthágják. Ennek a Jedi Rendnek Oxyno, és annak szőnyeg alá söprése a hagyatéka. Éppen ezért nem bízható már rá az a szerep, amit a Jedik eddig képviseltek.
Talo elismerte, hogy részt vett a válság megszervezésében. A Corellia szektornak igazságtalanul nagy kiváltságai voltak a Köztársaságban, a Corellia rendszernek igazságtalanul nagy kiváltságai voltak a szektoron belül. Eljött az idő, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, hogy a térség népei kiharcolhassák, ami jár nekik. Az időzítést pedig nem véletlenül mostanra tervezték: Talo azt akarta elérni, hogy a Köztársaság népe – ellentétben Oxynóval – most a saját szemével láthassa, hogy mivé lettek a Jedi Lovagok.
A Chu’unthor jelenléte elég volt ahhoz, hogy az összes olyan kérdést feszegessék, amire egy Jedi sem tud válaszolni. Talo úgy vélte, hogy ebben a konfliktusban nem csak a Corellia, hanem a Jedi Rend megtisztulása is meg kell kezdődjön. Mindenkinek végig kell gondolnia, hogy milyen példát akar követni. Mindenkinek oldalt kell választania. Ő képviselte az új Jediket, azt az oldalt, ami szembehelyezkedett a Jedi Rend mostani vezetőivel. Azért vezette ide Thor-dyast, Shade-et és Staridát, hogy ők legyenek az elsők, akik fontolóra veszik a döntést. Ők legyenek az elsők, akik tesznek valamit a változásért. Az elsők, akik maguk mögött hagyják az eltévelyedett Jedi Rendet. Ahogy a négy Jedi vitatkozott az elmúlt évek morális válságáról, a Chu’unthor küldöttei rádöbbentek, hogy Talo ajánlatát nem is olyan nehéz elfogadni…
Az elmúlt napok eseményei miatt nem volt egyszerű egy nagyobb hajóval eljutni a Chu’unthorra. A kiképzőhajót hadihajók gyűrűje zárta körbe, amik szerencsére nem mertek tüzet nyitni. Egyelőre. Thor-dyas és két társa a fejét csóválva néztek végig az egyelőre még hideg háborún: lám, a Jedik több bajt hoztak a szektorba, mint amit a válság eredetileg okozott volna. A régens mostanra már biztos megszilárdította volna a rendet, és bár még mindig szükségállapot lenne, de nem remegne mindenki ujja a tűzkioldó gombokon. Valóban, új irányt kell találni. Az öregek már nem lesznek rá képesek. De a fiatalok talán még képesek döntést hozni…
A Chu’unthoron nagy szenzáció volt, hogy a dokkba egy új hajó áll be. A vesztegzár mindenkit frusztrált, ezért mindenki ott akart lenni, amikor Thor-dyasék megjelennek. Maga Techtus Mester is eléjük sietett. Az üdvözlést hamar fagyos hangulat váltotta fel. Thor-dyas csapata nem a küldetésről akart beszámolni, hanem a felismerésről, hogy a Rend milyen mélyre süllyedt. Számos vád hangzott el tőlük, konkrét tények és érzelmek vegyesen. Techtus a Tanács tagja volt, őt számon lehetett kérni Oxynóért, annak eltusolásáért, de még Ghant gyilkosságáért is. Számon lehetett kérni azokat a sötét titkokat, amiket őrizgetniük kellett. Miért lett a Jedi Rendből egy minden törvény felett álló titkos szervezet? Kinek a nevében mennek még küldetésre? Valóban csak véletlenül volt itt a Chu’unthor a válság kirobbanásánál?
Techtus próbálta lecsitítani őket, és magyarázattal szolgálni a kérdésekre. Ez azonban csak olaj volt a tűzre: azzal vádolták, hogy a tekintélyével akar visszaélni. Hogy hiteltelenné vált, és nincs már joga bármit is számon kérni. A három Jedi nehezen szedett össze igazi érveket, csak az elmúlt évek alatt elfojtott csalódottság és elkeseredés beszélt belőlük. A hallgatóság többsége nem vette őket komolyan, hiszen csak újra véreztek azok a sebek, amiket a válság eseményei most feltéptek. Egy érett Jedi képes belátni, hogy ez egy dicstelen, kritikus korszaka a Rendnek, amit nehéz emelt fővel megélni. Belátja azt is, hogy még egy ilyen korszakban is ki kell tartani.
Egy tanítvány azonban, akinek ebben a korszakban nyiladoznak az első önálló gondolatai, mást hall ki Thor-dyas számonkéréséből, Starida szenvedélyes retorikájából és Shade keserűségéből. Ő alternatívát lát, és nem ismeri fel, hogy ezt a jelenetet neki írták. A vita végeláthatatlan volt, hiszen a három Jedi nem is kereste a megoldást. Hogy lehetne kompromisszumot kötni olyanokkal, akik az utolsó leheletükkel is védenék a Tanácsot? A harag forrongott a levegőben, s végül mindenki kifogyott a szóból. „Ezennel elhagyjuk a Jedi Rendet. És nincs jogod visszatartani egyikünket sem. Ez a mi döntésünk, és nincs hatalmad felette” – hangzott a három Jedi szájából. Aztán még néhány padawan is elismételte. Techtus tudta, hogy milyen sokan fontolgatják még, hogy melléjük állnak. Ha most erővel lép fel, akkor az összes fiatalt elveszíti. Bele kellett nyugodnia, egyelőre. Ezt a vitát egy másik napon kell befejezniük. Kénytelen volt végignézni, ahogy Radnor Thor-dyas, Therikon Starida és Ashulare Shade néhány padawannal együtt elhagyják a Jedi Rendet, és csatlakoznak Sid-moni Talo forradalmához.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése